Története első futballvb-aranyérmét nyerték a spanyolok a vasárnap este megrendezett XIX. Labdarúgó-világbajnokság döntőjében. A mindent eldöntő gól 116. percben esett, és Iniesta szerezte.
Mivel a futball-vb végén csöppentük a blogszférába, nem is volt idő, meg értelme sem különösön foglalkozni eddig az év legnagyobb futballeseményével. Most is csak úgy tesszük majd, hogy érdekes statisztikai összefoglalókkal – több részben – emlékezünk majd meg a dél-afrikai eseményekről.
Néhány gondolat a döntővel kapcsolatban. A szombati bronzmeccs után meglehetősen alacsony színvonalú összecsapáson nyert Spanyolország. A támadójátékáról híres válogatott nagyon visszafogottan játszott, nem csak ezen a meccsen, az egész vb-n is. Mindössze hét gólt lőttek, a döntőben pedig csak egyet. Ezt éppen az az Iniesta, aki agész meccs alatt érezhetően önbizalom hiányban szenvedett, olyan lehetőségeket nem lőtt rá, amit a Barcelonában messzebbről is el szokott vállalni.
Nagyon óvatosan játszott a spanyol csapat, a csatárok ezúttal felőrlődtek a holland védők között, akik kíméletlenül rúgtak mindent, ami az útjukba került. A futball szégyene lett volna, ha így nyernek.
Howard Webb sem állt a helyzet magaslatán. 14 sárga lapot osztott ki, ebből Heitinga kétszer kapott. Olykor brutális jelenetek zajlottak a pályán, ezek közül is kiemelkedik De Jong karaterúgása, amit utoljára Eric Cantonától láttunk, Xabi Alonso szerencséjére, nem sérült bele.
Tehát megemlékezünk majd a tejes eseményről, a csoportmeccsektről kezdve. Rövid elemzésekkel és statisztikai összefoglalókkal.
